Az olajok a kenési helyről kiválóan elvezetik a hőt. Ezenkívül rendkívül jó kúszási és nedvesítési képességekkel rendelkeznek. Ezért az olajkenést gyakran használják magas hőmérsékletek vagy magas fordulatszámok esetén.
Olajok nagy teljesítményű adalékanyagokkal a megbízható kenés érdekében
Az olajok a kenési helyről kiválóan elvezetik a hőt. Ezenkívül rendkívül jó kúszási és nedvesítési képességekkel rendelkeznek. Ezért az olajkenést gyakran használják magas hőmérsékletek vagy magas fordulatszámok esetén. Jellemző alkalmazási területek: hajtóművek, láncok, csúszócsapágyak, hidraulikus berendezések és kompresszorok.
| Jellemzők | Szabvány | Leírás |
|---|---|---|
| Viszkozitás | DIN 51561 | A folyadékok belső súrlódásának mértéke |
| ISO VG | DIN 51519 | Az olajok viszkozitási osztályba sorolása |
| Alkalmazási hőmérséklet | Az optimális teljesítmény hőmérséklet-tartománya | |
| Lobbanáspont | DIN ISO 2592 | Az a legalacsonyabb hőmérséklet, melyen a gőz-levegőkeverék külső gyújtóforrás hatására lángra lobban |
| Dermedéspont | DIN ISO 3016 | Az a legalacsonyabb hőmérséklet, melyen az olaj még folyékony |
A nagy teljesítményű olajok felépítése
A nagy teljesítményű olajok megalkotásánál az alapolaj gondos kiválasztása (típus, viszkozitás) mellett az adalékanyagok meghatározásának is különös szerepe van, és jelentősen befolyásolja az ár-/teljesítmény-arány alakulását. A korszerű kenőolajokat úgy tervezik, hogy az olajfilm átszakadásakor a hatóanyagok védőfilmet képezzenek, és így megvédjék a felületeket a kopástól.
Az alapolajok tulajdonságai
A kenőolajok kiválasztásánál az alapolaj döntő jelentőséggel bír. Az ásványi olajok, szintetikus szénhidrogének (polialfaolefin = PAO), észterek, poliglikolok és szilikonolajok jelentős mértékben különböznek fizikai tulajdonságaikban és kémiai viselkedésükben.
| Tulajdonságok | Ásványi olajok | Szintetikus olajok Szénhidrogén olajok (PAO) | Észterolajok | Poliglikol olajok | Szilikonolajok |
|---|---|---|---|---|---|
| Sűrűség 20 °C-on [g/ml], kb. | 0,9 | 0,85 | 0,9 | 0,9 - 1,1 | 0,9 - 1,05 |
| Dermedéspont [°C], kb. | -40 -> -10 | -50 - > -30 | -70 - > -35 | -55 - > -20 | -80 - > -30 |
| Lobbanáspont [°C], kb. | < 250 | < 200 | 200 -> 270 | 150 -> 300 | 150 -> 350 |
| Oxidációval szembeni ellenálló képesség | - | + | + | + | ++ |
| Hőstabilitás | - | + | + | + | ++ |
| Műanyagokkal való kompatibilitás | + | + | - | típusfüggő | + |
Olajok kompatibilitása
A különböző olajok keverhetőségét jelentősen befolyásolja az alapolaj, és a
kenőolaj cseréjekor a viszkozitás figyelembevétele mellett megfelelően figyelembe kell venni.
| Ásványi olaj | Polialfaolefinek | Észterolajok | Poliglikol olaj | Szilikonolaj (metil) |
Szilikonolaj (fenil) |
Polifenil-éterolaj | Polifluor-éterolaj | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ásványi olaj | ■ | ■ | ■ | □ | ||||
| Polialfaolefinek | ■ | ■ | ■ | |||||
| Észterolajok | ■ | ■ | ■ | ■ | ■ | ■ | ||
| Poliglikol olaj | ■ | ■ | ||||||
| Szilikonolaj (metil) | ■ | □ | ||||||
| Szilikonolaj (fenil) | □ | ■ | □ | ■ | ■ | |||
| Polifenil-éterolaj | ■ | ■ | ■ | |||||
| Polifluor-éterolaj | ■ |
■ keverhető □ feltételesen keverhető
Viszkozitás – folyékony anyagok
belső súrlódásának mértéke
Egy adott olaj viszkozitásának a kiválasztása mindig a kenőanyag alkalmazási területétől függ. Alapszabály: Alacsony viszkozitás kis mértékű nyomásterheléshez és nagy sebességhez, magas viszkozitás nagy mértékű nyomásterheléshez, alacsony sebességhez és magas hőmérséklethez. A viszkozitás különböző mérési eljárásokkal határozható meg (lásd a vizsgálati és mérési eljárásokat). A kinematikai viszkozitás mm2/s mértékegységben kerül megadásra, és az osztályozásra szolgál. A dinamikai viszkozitás mPa mértékegységben kerül megadásra. A sűrűség figyelembevételével mindkét viszkozitás átszámítható egymásba a következő egyenlettel: dinam. viszkozitás = sűrűség x kinemat. viszkozitás.
A viszkozitás hőmérséklettől való függése Egy adott olaj viszkozitása a hőmérséklet, a nyomás általi és nyíró igénybevétel, valamint azon idő függvényében változik, ami alatt az igénybevétel történik. A legfontosabb befolyásoló tényező a hőmérséklet. A hőmérséklet emelkedésével csökken a viszkozitás és fordítva, az olaj típusától függően.
A kenőolajok viszkozitási osztályba sorolása az ISO (DIN 51 519) vagy az SAE (Society of Automotive Engineers) előírásai alapján történik.
| Kinematikai ISO-VG |
viszkozitás (40 °C) [mm2/s] |
|---|---|
| 15 | 13,5 – 16,5 |
| 22 | 19,8 – 24,2 |
| 32 | 28,8 – 35,2 |
| 46 | 41,4 – 50,6 |
| 68 | 61,2 – 74,8 |
| 100 | 90 – 110 |
| 150 | 135 – 165 |
| 220 | 198 – 242 |
| 320 | 288 – 352 |
| 460 | 414 – 506 |
| 680 | 612 – 748 |
| 1 000 | 900 – 1000 |
| 1500 | 1350 – 1650 |
ISO-viszkozitási osztályok a DIN 51 519 szabvány alapján
Az ISO-VG (Viscosity Grade) osztályok csak ipari kenőolajokra érvényesek. 2 mm2/s-től 1500 mm2/s-ig terjedően 18 kinematikai VG-osztály létezik. A viszkozitás meghatározása 40 °C hőmérsékleten történik.
Viszkozitási osztályok az SAE előírásai alapján
A gépjármű-hajtóművekhez és -motorokhoz való kenőolajokat SAE viszkozitási osztályokba sorolják. Ezek motorolajok esetén 0-tól 60-ig, hajtóműolajok esetén pedig 70-től 250-ig terjednek. A viszkozitási értékek mérése100 °C hőmérsékleten történik.
